Szeptember 29-én, az Európa Pontban telt ház előtt mutatta be a Budapest Brand a következő másfél év egyik meghatározó fővárosi kulturális projektjét. Budapest Nagyregényt (BPNR) a Könyvfőváros program keretében, a BP 150 támogatásával valósul meg. 

“Budapest formáját az adja meg, hogy milyen hangulatban van, aki nézi. Gyere, gyere bárki is, csinálj egy Budapestet!” – ezzel a felhívásnak is alkalmas Esterházy Péter idézettel indult a Budapest Nagyregény szakmai bemutatója a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kísérőrendezvényeként. A mottó jellemzi az egész projekt motivációját: közösségben, a budapestieket megszólítva, a kulturális és művészeti szakma különböző ágazatait bevonva épül fel a folyamat, jön létre a Nagyregény. A meghívott vendégek ennek érdekében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatából, a kerületi közművelődési és helytörténeti intézményekből, valamint az irodalmi és független előadóművészeti szervezetek képviseletében érkeztek és töltötték meg az Európa Pont konferenciatermét.

A szakmai workshop célja az volt, hogy a projekt koordinátorai közös gondolkodásra invitálják a lehetséges partnereket, megteremtsék az együttműködés alapjait és inspirációs előadásokkal, interaktív workshopokkal prezentálják a BPNR-ben rejlő lehetőségeket. Gáspár Máté, a Budapest Brand művészeti vezetője a Nagyregényt, mint egy folyamatosan íródó történetet mutatta be, amely arra tesz kísérletet, hogy megmutassa a főváros történeteinek és kulturális életének sokszínűségét, rétegzettségét: „Célunk, hogy az irodalmat élményként tegyük hozzáférhetővé a városlakóknak, megszólítsuk és bemutassuk a 23 kerületből álló főváros közösségeit, sok hangon és változatos formákban meséljük el történeteit.” – foglalta össze a projekt vezetője a koncepciót. A félnapos rendezvény koncepciója – ahogy a Budapest Nagyregény projekt munkafolyamata is – három fő megközelítést alkalmazott: az irodalom, a helytörténet és a kulturális hálózatépítés állt fókuszban.

Elsőként Hoványi Márton irodalmár, teológus és retorikatréner, a MűGond társalapítója és vezetője az Ulysses példáján keresztül mutatta be, hogy „egy zseniális regény lábainál ülni nemcsak merész ötletekre inspirál, hanem láthatóvá teszi azt is, ami érték.” Joyce korszakalkotó művét, mint a nagyregény igazi prototípusát ismertette meg a hallgatósággal. Az Ulysses nemcsak irodalomelméleti szempontból kiemelt fontosságú a projekt megvalósítása során, hanem ez ad kapcsolódási lehetőséget egy nagyszabású Európai Uniós projekthez is: a Budapest Nagyregény része, magyar állomása a Kreatív Európa alap által támogatott kétéves, 18 európai városon átívelő Ulysses: Európai Odüsszeia programnak.

Hoványi Mártont Saly Noémi, Podmaniczky- és Budapestért-díjas várostörténész követte a színpadon, aki arra mutatott példákat, hol érdemes a forrásokat keresni Budapest helytörténetének kutatása során: “A száraz tényeket a statisztikákban, fővárosi munkaanyagokban, jelentésekben, címtárakban. A sokkal kevésbé szárazakat az Arcanumon és a Hungaricanán, az OSZK gyászjelentés-gyűjteményében, naplókban, emlékiratokban, életrajzi munkákban, dokumentum-irodalomban, szociográfiákban és nem mellesleg a szépirodalomban.” A harmadik előadásban Paula Panagl és Bettina Lauss az osztrák főváros kulturális ügynökségének (Basis.Kultur.Wien) munkatársai a decentralizált kultúraszervezés és kerületeken átívelő hálózatos programszervezés működő példáival inspirálták a résztvevőket a BPNR közösségi és helyspecifikus megvalósítására.

A felvetéseket három párhuzamosan futó workshop keretében dolgozták fel a résztvevők.  A Könyves Magazin munkatársai által moderált beszélgetéseken, amelyekhez meghívott szakértőként Péczely Dóra, Salamon Júlia és Fehér Renátó csatlakozott, számos érdemi észrevétel, konkrét javaslat és felajánlás hangzott el. A szervezők ezek összesítésével véglegesítik a következő időszakban a Budapest Nagyregény munkatervét, amely a városi történetek begyűjtésével és nyilvános események megvalósításával folytatódik.

A workshopon Agócs Márton dalai, Marcus Goldson kiállítása és Vibee DJ aláfestő dallamai gondoskodtak az oldott hangulatról.