2022-ben a Budapest Napon hirdettük meg Meséld el saját Budapestedet! felhívásunkat azzal a céllal, hogy minél sokszínűbb képet kapjunk a főváros hétköznapi történeteiről, civil legendáiról. A beérkezett több száz történetet a Nagyregény megalkotására felkért 23 kortárs író számára is továbbítottuk, hogy esetleges inspirációforrásként dolgozzanak velük. A felhívásra beküldött történetekből a Történetek menüpont alatt közlünk folyamatosan bővülő válogatást. A szövegeket változtatás nélkül közöljük.

***

Casanova két élete

Variatio 1: Giacomo Casanova élete végén könyvtárosként dolgozott a csehországi Duchcov (Dux) kastélyában, ahol megírta emlékiratait. A több mint 4000 oldalas mű nem említ magyarországi tartózkodást, de egy legenda szerint a XVIII. század egyik legirigyeltebb személye, a nők nyelvén kiválóan értő Casanova megszállt a Fehér Kereszt Fogadóban (mai Batthyány-tér). Nem tudni, miért jött Budára, és az sem egyértelmű, hogy a fogadós Falk lányával vagy egy idősebb matróz lányával próbálta-e összeszűrni a levet. Bármelyikük is volt, az édesapa haragra gerjedt, és bárddal kezdte üldözni Casanovát, akinek az egyik ablakon keresztül kellett menekülnie. Másnap már vissza is sietett Itáliába.

(Nem lehet megállapítani a legenda hitelességét: egyes nézetek szerint soha nem járt Magyarországon, míg mások szerint igen, csupán sikertelen élményeire senki nem emlékszik vissza szívesen, ezért nem is veti papírra azokat. Könnyen lehet, hogy a fogadó terjesztette el ezt a hírt saját felfutása érdekében. Ha így volt, az jól sült el, mert hamar virágzásnak indult, még maga II. József császár is  — ő már bizonyítottan — itt szállt meg 1783-ban és ‘84-ben is.)

Variatio 2:  A Hadnagy utca 14. szám alatti ház volt a legendák szerint az a fogadó, ahol Casanova 1782-es, Velencéből történő menekülése során megszállt, hogy kikúrálja köszvényét a szomszédos Rác fürdőben. A fürdőzés azonban nem elégítette ki a kalandor hedonista igényeit, 57 éves létére elcsábította a kocsmáros lányát, Kosztics Szávát is. A felszarvazásért a lány vőlegénye úgy állt bosszút, hogy összeszurkálta Casanovát, aki ezek után elmenekült Budapestről. 

(A legenda alapjai igencsak bizonytalanok, valójában Kárpáti Aurél 1913-as, Jacopo meséje című novellája indította el. Ami biztos: a tabáni házakhoz képest díszesebb, pilaszterekkel tagolt aszimmetrikus, egyik oldalon 2, másik oldalon egyszintes épület a tető kiképzése alapján tímárház lehetett, hiszen főleg az udvari oldalon megfigyelhetőek a jellegzetes lamellás faspaletták, amelyek a bőrszárító padlás szellőzését biztosították.)

Kiemelt kép: Fortepan / Boda Balázs

Olvasd el ezt is

Civil történetek

Jáger Borbála